FEJFÁJÁSRÓL ÁLTALÁBAN:

Fejfájás az emberek 90%-nál jelentkezik az élete során esetenként, de nagyjából felét érinti rendszeresen, így szinte mindenki találkozhat vele. További problémát okoz, hogy bizonyos esetekben kísérő tünetek is felléphetnek, mint például a hányinger, szédülés, egyensúlyozási problémák, fáradtság, de akár látás- és beszédzavarok is.

A fejfájás a fej bármely területén jelentkező fájdalmat jelenti. Kiterjedés szerint lehet egy vagy kétoldali, érinthet egy jól körülírható területet, de akár ki is sugározhat különböző irányokba.

A fájdalom jellege szerint lehet éles, szúró, lüktető,nyomó vagy tompa fájdalom, okozhat nyilalló érzést, de jelentkezhet enyhe kellemetlenségérzetként is.
Időtartamát tekintve néhány perctől órákig terjedhet, de előfordulhat akár több napig tartó fejfájás is.

A fejfájás legtöbbször nem jelez súlyos betegséget, azonban bizonyos esetekben krónikus betegségre vagy életveszélyes állapotokra is utalhat, de számos gyógyszer is okozhat mellékhatásként fejfájást.

A fejfájás típusai

Több különféle típusú, eltérő okokból fellépő fejfájást ismerünk.

A fejfájás két fő típusa aszerint különböztethető meg, hogy a fejfájás maga a betegség (elsődleges), vagy egy másik betegség tüneteként jelenik meg (másodlagos).

Ez a különbség határozza meg, befolyásolja a fejfájás kezelését, mivel az elsődleges fejfájás más irányú kezelést igényel, mint a másodlagos fejfájás, amely az alapvető kiváltóok, betegség kezelésére reagál a legjobban.

Elsődleges fejfájások

Az elsődleges fejfájások nem valamely egyéb betegség tüneteként jelentkeznek, hanem gyakran az agy túlzott fokú aktiválódása vagy a fájdalomérző receptorok túlzott ingerlékenysége okozza.

Közrejátszik a kialakulásában a koponyán belül elhelyezkedő ereket körülvevő idegek túlzott kémiai aktivitása, de szerepet játszhat a nyak és a fej izmainak a fájdalma is.

A elsődleges fejfájások négy csoportba sorolhatóak: a migrén, a tenziós fejfájás, a cluster- fejfájás, valamint az egyéb fejfájások csoportjai.

Migrén

A migrén az orvosok által egyik leggyakrabban látott neurológiai kórkép. A betegek rohamszerűen kezdődő, féloldali, pulzáló, lüktető, erős intenzitású fejfájást tapasztalnak, melyhez hányinger, hányás, fényérzékenység, hangérzékenység társulhatnak. A migrénhez olykor látással kapcsolatos bevezető tünetek társulhatnak, villódzás, elmosódott látás vagy vakfoltok keletkezése, amik a migrén megjelenését szokták megelőzni. Ezt a jelenséget aurának nevezzük. Kialakulhat a migrén aura nélkül is.

A migrénes fejfájást háttérben genetikai és környezeti hatások is állhatnak, de több tényező is kiválthatja és befolyásolhatja, lehet provokáló tényező, mint hormonális változások (pl. menstruáció), stressz, fáradtság, bizonyos élelmiszerek fogyasztása (pl. alkohol, csokoládé, kávé, sajtok, füstölt húsok) és környezeti hatások (pl. frontok). A mindennapi tevékenységet befolyásolhatja. Fizikai aktivitás fokozza a migrénes fejfájást.

A terápia során megkülönböztetünk roham- és megelőző (intervallum) kezelést. A rohamkezelést tovább oszthatjuk specifikus és nem specifikus terápiára. Az utóbbiba tartoznak a fájdalomcsillapítók, nem-szteroid gyulladáscsökkentők. A specifikus rohamkezelés indikálása orvosi, szakorvosi kompetencia.

Intervallum terápiára akkor van szükség, ha havonta 4 vagy több roham jelentkezik, ill. ha a rohamkezelés nem megoldott.

Tenziós fejfájás

A leggyakoribb fejfájástípus az összes fejfájásnak körülbelül 80 százalékát kitevő tenziós fejfájás, mellyel csaknem mindenki találkozott már az élete folyamán.

Tisztázatlan eredetű, jellemzően enyhébb fejfájás, ami a fej bármely területén jelentkezhet. Jellegzetes tünet a tompa, nem túl erős fájdalom, egyesek szorító fájdalomként írják le, amely szinte szoros övként veszi körül a fejet. Rendszerint nem szorítkozik a fej csak az egy oldalára vagy részére, hanem kétoldali vagy az egész fejre terjed; gyakran ráterjed a válltájékra is.

Kísérő tünetük általában nincs, és rendszerint jól reagálnak recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókra. A fájdalom harminc perctől akár több napig is eltarthat, intenzitása az enyhe fájdalomtól a közepesig terjedhet. Legtöbbször nem befolyásolja jelentősen a normális napi tevékenységet, de a koncentráló-képesség csökkenését, rosszkedvűséget, étvágytalanságot, ingerlékenységet okozhat. A tenziós fejfájás általában nappal lép föl és - a migrénnel ellentétben - a fizikai aktivitás nem rontja.

A tenziós fejfájás két csoportra osztható: időnként, ritkán megjelenő és krónikus, vagyis folyamatosan fennálló. A tenziós fejfájást kiváltó leggyakoribb okok lehetnek a stressz, depresszió, szorongás;

alváshiány, alvászavar; fizikai aktivitás hiánya; rossz testtartás; menstruáció, terhesség, menopauza;

bizonyos gyógyszerek (pl. vérnyomáscsökkentők, túl sok fájdalomcsillapító).

Cluster fejfájás

Rohamokban jelentkező féloldali, heves, erős fejfájás, amit általában a vegetatív idegrendszer azonos oldali működészavarával magyarázható tünetek kísérnek. A cluster fejfájás általában több héten át, napi rendszerességgel jelentkezik féloldali, főként szemkörnyéki fejfájásként.

Ritka, a lakosságnak kevesebb, mint 0,1 százalékát érinti, erősen dohányzó férfiak körében gyakoribb. A fájdalom általában 1-2 órán át tart.

Típusos kísérőjelensége az azonos oldali könnyezés, orrdugulás vagy orrfolyás; a szem kötőhártya ereinek tágulata miatt kivörösödő szem. Ellentétben a migrénes fejfájással, a fekvés általában ront a tüneteken, a mozgás viszont enyhíti, akár meg is szüntetheti azokat.

Egyéb ritka fejfájások

Ide tartoznak többek között az alvás során jelentkező fejfájás,a hideginger okozta, köhögés, erőlködés vagy fizikai megerőltetéssel összefüggő fejfájások, valamint a szexuális aktivitással kapcsolatos fejfájások.

Az elsődleges fejfájások kialakulásában szerepe lehet az alkoholfogyasztásnak, egyes ételek/italok fogyasztásának (főleg magas nitráttartalmúak, mint például a bor vagy a felvágottak), az alváshiánynak, a rossz testtartásnak, illetve a kihagyott főétkezéseknek is.

Másodlagos fejfájások

A másodlagos fejfájás valamely más megbetegedés tüneteként jön létre, mely aktiválja a fej fájdalomérző receptorait. A fejfájás gyakori tünete lehet például a fertőzéseknek, és a gyulladással járó betegségeknek is, okozhatja elégtelen folyadékbevitel, kiszáradás (pl. másnaposság részeként), de komoly betegségek tünete is lehet, mint fel nem ismert, kezeletlen vagy diagnosztizált, gyógyszeresen nem jól beállított magas vérnyomás; agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás; akut orrmelléküreg gyulladás, középfülgyulladás, fogbetegségek; vírusfertőzések (pl. COVID-19 fertőzés vagy influenza). Társulhat pánikbetegséghez, trigeminus neuralgiához, ami az arc egyik idegdúcának a fájdalma, amely során a fájdalom az arcba, állba és fogakba sugárzik), de a zöldhályog (glaucoma, ami a szem belső nyomásának kóros megemelkedésével jár) egyik tünetei lehet.

A fejfájás ritkább esetekben agyi elváltozások vagy történések jele is lehet, mint agyi aneurizma (agyi erek kóros kiboltosulása), agydaganatok vagy egyéb agyi térfoglaló folyamat, az agy, koponya traumái, vagy az agy veleszületett, kóros elváltozásai.

A hirtelen fellépő fejfájás egyes esetekben sürgősségi ellátást igénylő kórképek jele is lehet, mint például, agyvérzés vagy agyi infarktus, szén-monoxid mérgezés.

Kialakulhat hideg étel vagy ital (pl. jégkrém) fogyasztásával összefüggően, de sok gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezhet.

Keresse fel háziorvosát, ha:

• a fejfájás a szokottnál gyakrabban jelentkezik;
• a fejfájás a szokottnál erősebb vagy megváltozott intenzitású;
• gyógyszeres kezelés mellett a fejfájás romlik;
• a fejfájás akadályozza a mindennapi tevékenységet.

Elsődleges fejfájások

A kezelőorvos részletesen kikérdezi a beteget panaszairól, a panaszok előzményeiről és egyéb betegségeiről. Ezután fizikálisan is megvizsgálja a beteget, és amennyiben szükséges, további, pl. labor- és képalkotó vizsgálatokat kérhet. Egyes esetekben a beteget krónikus betegségekre szakosodott vagy fejfájással foglalkozó intézménybe átirányítja.

Források:

https://www.hazipatika.com/eletmod/fajdalom/cikkek/a_fejfajas_es_tipusai
https://www.webbeteg.hu/cikkek/fejfajas_migren/24269/a-fejfajasok-okai
https://geomedical.hu/2022/11/29/fejfajas-tipusai/
https://egeszsegvonal.gov.hu/f/1012-fejfajas.html